Patt

ha elmonhatnám:
miért becsüllek nagyra:
vérig sérthetne

Egy Ajándék Elhárítása

Ne adj igazat.
Neked túlsokba kerül;
nekem meg épp van.

Érem

Aggódva mérem:
m i l y e n távolság l e h e t
fej s írás között

Megoldódik

gyógyíthatatlan
halandóság a bajom
és orvossága

Gondolj rám,
ha villámtépte ágat látsz a fán,
ha füst sem marad már a láng után,
ha erény lesz már nem gondolni rám!

Gondolj rám,
ha gyümölcs érik villámtépte fán,
ha parázs él a láng után,
ha jólesik még néhanap,
hogy rólam szól egy gondolat.
- S ne várj!

(...)

Néha azonban gyötrő gondolatok törnek ránk akár a múltra vagy a jelenre, akár a jövőre vonatkozóan, de olyan helyeket, körülményeket vagy személyeket illetően, akikről vagy amelyekről nem tudunk közvetlenül gondoskodni. Emiatt cak nagy fáradság árán tudjuk életünk hajójának kormányát a helyes irányban, arrafelé megtartani, amit Isten abban a jelen pillanatban tőlünk kíván.

Ilyenkor ahhoz, hogy igazán jól éljünk szükségs az akarat, az elhatározás, de főleg olyan bizalom Istenben, ami már-már hőssiességszámba megy.

(...)

Ezt jelenti a kettesben, tökéletes közösségben végzett munka, amely azt kívánja tőlünk, hogy erős legyen a hitünk Istennek gyermekei iránti szeretetben.

Ez a kölcsönös bizalom csodákra képes.

Látni fogjuk, hogy ahová nem jutottunk el, oda eljutott Valaki, aki nálunk százszorta jobban megtette, amit lehetett.

(...)

Többé nem ismerjük majd a magányt. Mivel meg is tapasztaltuk, még világosabb lesz az igazság, hogy valóban egy olyan Atyaisten gyermekei vagyunk, aki mindent megtehet.

A szeretet akkor bontakozik ki igazán, ha cél nélkül szeretünk!